USA államai: Alabama (Ala.): az USA 22. tagállama. – Határai: Missisippi, Tennessee, Georgia, Florida, Mexikói-öböl. Ter-e 133.667 km², főv-a Montgomery. – Őslakói indiánok; a 16. sz: sp-ok fedezték föl. Az első állandó települést 1702: Mobilében alapították. 1819: lett az USA tagállama. 1970: 3.444.000 lakos, 1,6% kat., 66% különféle szekták, 32% prot. – 1980: 1678 m. anyanyelvű, becslés szerint 2416 m. származású lakója főként Birminghamben élt. – Első ppségét 1829. V. 15: alapították Mobilében. 1954–69: Mobile-Birmingham, 1969. VI. 28: Birmingham ppség, 1980. VII. 29: Mobile érsség lett. – Alaszka, Alaska (Al.): É-Amerika ÉNy-i fszg-e, az USA 49. tagállama. – Ter-e 1.518.769 km², főv-a Juneau. ~ harmada a sarkkörtől É-ra fekszik. Határai: Kanada, Csendes-óceán, É-i Jeges-tenger. Lakói eszkimók, indiánok, betelepült fehérek. Fölfedezője 1728: Bering, 1730: Grosdov, 1741: Csirikov, 1778: Cook. ~ or. fennhatóság alá került, a vadászat és keresk. az 1799: szervezett or-amerikai prémtársaság monopóliuma volt. 1867: az USA 7.200.000 dollárért megvette ~t az or-októl. – 1900: territórium, 1958. VII. 7: népszavazással tagállam. Egyházszervezete 1894-től épült ki. Az első székhely, Fairbanks ap. pref. 1916: ap. vik. lett. Az első ppség 1951: a főv., Juneau. 1962: Fairbanks ppség, 1966: Anchorage érsség. – Az első ker. misszion-ok, ort. or-ok 1779: érkeztek Prince of Wales szg-ére. 1787: a missz. vez-je az Aleut-szk-re újabb misszion-okat kért. 1794: Ivaszov archimandrita 9 társával Kadijakból haladt az orsz. belseje felé. Az or. misszion-okat lutheránusok követték, akik Sitkában alapítottak közp-ot. 1859: anglikán misszion-ok érkeztek, 1867 u. presbiteriánusok, metodisták és amerikai szekták térítettek. Legnagyobb területen az 1878: érkezett presbiteriánusok hatottak. – Az első kat. missz-t 1862. IX. 23: Fort Yukonban a Szeplőtelen Szűz Missziós Oblátusai alapították. 1887: kezdődött rendszeres kat. hithirdetés a föld e – természeti viszonyok miatt – legnehezebb missz. ter-én. – 1970: 302.000 lakos, 35.500 kat., 1980: 710 m. anyanyelvű, becslés szerint 1022 m. származású (kb. 400-an Anchorage-ban, a többiek szórványban éltek), 1983: 382.985 lakos, 43.982 kat. volt. –Érsekségei és püspökségei: Anchorage (1966), Fairbanks (1962), Juneau (1951). – Arizona (Ariz.): az USA 48. tagállama. – Határai: Kalifornia, Nevada, Utah, Új-Mexikó, Mexikó. Ter-e 295.134 km², főv-a Phoenix. – Őslakói indiánok. Felfedezői 1539: Nizzai Marcos OFM, 1540: Francisco Vasquez de Coronado, a 17–18. sz. fordulóján Eusebio Kino SJ, 1768: Francisco Garces OFM. – A 18. sz. közepéig sp. gyarmat volt, ekkor az indiánok elűzték a fehéreket. 1848: az USA megvette Mexikótól. 1912: az USA tagállama. – Az első missz. telepeket E. Kino SJ szervezte. A sp-ok elűzése után 1781–1868: ~ területén nem volt kat. pap. 1868: ap. vik-t szerveztek. 1897. V. 8: alapították Tucson, 1969. VI. 28: Phoenix ppségét. Mindkettő Santa Fé (Új-Mexikó) suffr-a. – 1970: lakosságát 1.772.500-re, kat-ait 435.000 főre becsülték. 1980: 8034 m. anyanyelvű, 11.569 m. származásút tartottak nyilván. – Arkansas (Ark.): az USA 25. tagállama. – Határai: Oklahoma, Missouri, Tennessee, Mississippi, Louisiana, Texas. Ter-e 138.132 km², főv-a Little Rock. 1773: fr. gyarmat. 1803: az USA megvásárolta, 1819: territorium, 1836: tagállam. – Első misszion-ai jezsuiták, majd lazaristák; egyetlen ppsége az 1843. XI. 28: alapított Little Rock. Suffr-a Oklahoma City (Oklahoma áll.). – Lakossága 1.923.000 (1970). – 1980: 1021 m. anyanyelvű, becslés szerint 1470 m. származású élt szórványban. – California, Kalifornia (Calif.): az USA 31. tagállama. – Határai: Oregon, Nevada, Arizona, Mexikó, Csendes-óceán. Ter-e 411.015 km², főv-a Sacramento. Felfedezői 1542: Juan Rodriguez Cabrillo, 1602: Sebastián Vizcaino. Gyarmatosítása 1769: kezdődött. A sp-ok Mexikó felől foglalták el. 1848. II. 2: az É-i, 1850. IX. 9: a D-i rész lett az USA tagáll-a. – 1697: Mexikóban külön alapítványt hoztak létre a ~i missz-k fönntartására. 1767-ig a jezsuiták misszionálták, kiűzésük után ferencesek vették át a munkát. Missz. telepeik: 1769: San Diego, 1770: San Carlos, Monterey–Carmel, 1771: San Antonio, San Gabriel, 1772: San Luis Obispo, 1776: San Francisco, San Juan Capistrano, 1777: Santa Clara, 1782: San Buenaventura, 1786: Santa Barbara, 1787: Purisima Concepción, 1791: San José, San Juan Bautista, San Niguel, San Fernando, 1798: San Luis Rey, 1804: Santa Ines, 1817: San Rafael, 1823: San Francisco Solano. – 3 polg. települést is alapítottak: 1777: San José, 1781: Los Angeles, 1797: Branciforte. Alapításaik világvárosokká nőttek. – Érsségei és ppségei: 1850: Monterey, 1853: San Francisco, 1886: Sacramento, 1922: Los Angeles (1936: érsség), 1936: San Diego, 1962: Stockton, Santa Rosa, Oakland, 1967: Fresno, 1976: Orange, 1978: San Bernardino, 1981: San José. – 1964: 17.642.975 lakosból 3.718.000 kat. 1980: 71.428 m. anyanyelvű, 102.856 m. származású személyt számláltak. – Colorado (Col.): az USA 38. tagállama. – Határai: Utah, Wyoming, Nebraska, Kansas, Oklahoma, Új-Mexikó. Ter-e 269.166 km², főv-a Denver. – A régészeti kutatások szerint a ter-en már 20.000 é. ezelőtt éltek emberek. A 16. sz: sp. felfedezők és misszion-ok járták be D-i és Ny-i részét. A 17. sz: fr-k fedezték föl a hegyvidéket és vették birtokba egész ~t. 1803: az USA megvette, s 3 expedícióval 1806, 1820, 1848: föltárta. 1821–28: Ny-i része mexikói fönnhatóság alatt állt. 1861: az USA territóriuma, 1876: tagáll-a lett. – A 18. sz: D-i és Ny-i részén sp. ferencesek alapítottak missz. telepeket, melyeket mexikói, 1876 u. új-mexikói világi papok vettek át tőlük, Santa Fe joghatóságával. – Érssége és ppségei: 1887: Denver (1941: érsség), 1941: Pueblo, 1983: Colorado Springs. – 1970: 2.270.000 lakosa volt, ebből 349.149 kat. – 1980: 5698 m. anyanyelvű, 8205 m. származású személyt számláltak. – Connecticut (Conn.): az USA 6. tagállama, a 13 alapító egyike, Új-Anglia része. – Határai: New York, Massachusetts, Rhode Island, Long Island Sund. Ter-e 12.973 km², főv-a Hartford. – A 17. sz: ter-én 2 gyarmat alakult ki: 1633: Hartford környékét holl-ok, 1638: New Haven környékét ang-ok vették birtokba. 1665: a 2 gyarmatot ~ néven egyesítették. 1818-ig ~ban csak az anglikán →kongregacionalisták misszionáltak. Az első kat. térítők vsz. írek voltak. – Érssége és ppségei: 1843: Hartford (1953: érsség), 1953: Bridgeport, Norwich, 1956: Stamford, ukrán ap. exarchátus. – 1952: 2.007.280 lakos, 749.238 kat. – 1980: 22.307 m. anyanyelvű, 32.122 m. származású személyt számláltak. – Dél-Dakota, South-Dakota (S.D.): az USA 40. tagállama. – Határai: Wyoming, Montana, É-Dakota, Minnesota, Iowa, Nebraska. Ter-e 200.322 km², főv-a Pierre. Dakota É-i részének meghódítása után, 1742: kanadai prémvadászok hatoltak területére. 1859: kezdődött gyarmatosítása. 1861: USA-territórium, 1889. XI. 2: elválasztották az É-i résztől, s ~ néven az USA tagáll-a lett. A kat. vallás 1742-től a franciák révén jelen volt, de az igazi misszionálást csak 1839: P. J. de Smet kezdte meg. 1862: Jefferson mellett épült az első kat. tp. – Ppségei: 1889: Sioux Falls, 1902: Rapid City. – 1952: 652.740 lakos, 111.744 kat. – 1980: 623 m. anyanyelvű, 897 m. származású személyt számláltak. – Dél-Karolina, South-Carolina (S.C.): az USA 11. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Georgia, É-Karolina, Atlanti-óceán. Ter-e 80.743 km², főv-a Columbia. 1521: a sp-ok fedezték föl. 1526: alapították az első települést. 1670: ang. gyarmat, 1719: koronagyarmat, 1789: USA tagállam. – 1526: domonkosok, 1569: jezsuiták, 1578: ferencesek misszionálták. Az ang. fennhatóság alatt a missz. elsorvadt. Egyetlen ppsége az 1820: alapított Charleston. 1952: 2.117.027 lakos, 21.948 kat. – 1980: 1537 m. anyanyelvű, 2213 m. származású személyt számláltak. – Delaware (Del.): az USA 1. állama, az alapító 13 egyike. – Határai: Maryland, Pennsylvania, Atlanti-óceán. Ter-e 5309 km², főv-a Dover. Nevét Lord De la Ware-ról, Virginia kormányzójáról kapta. 1609: Henri Hudson fedezte föl. 1632: a Holl. Ny-India Társaság a mai Lewes helyén alapította az első átmeneti települést. 1638: svédek a mai Wilmingtonnál megalapították az Új-Svédo-nak nevezett gyarmatot. 1655: holl-ok hódították meg, Új-Hollandiának nevezték, s a mai New Castle helyén alapították meg Új-Amsterdamot. 1664: ang-ok vették át ~t, 1682: Pennsylvaniával együtt William →Penn birtoka. 1701: ~ különvált Pennsylvaniától, 1776: önálló áll., 1789. XII. 10: az USA 1. tagáll-a. – Kat-okat sem a svédek, sem a holl-ok nem tűrték meg. Az ang-ok tették lehetővé a misszionálást. 1868: Wilmingtonban alapították egyetlen ppségét. Baltimore (Maryland áll.) suffr-a. 952: 318.085 lakos, 34.012 kat., 1980: 1218 m. anyanyelvű, 1485 m. származású személyt számláltak. – Észak-Dakota, North-Dakota (N.D.): az USA 39. tagállama. – Határai: Montana, Kanada, Minnesota, D-Dakota. Ter-e 183.729 km², főv-a Bismarck. – 1738: kanadai fr-k hódították meg. 1889. XI. 2: az USA tagáll-a. Misszionálása 1804: kezdődött. 1840–68: P. J. De Smet és társai az indiánok ezreit térítették meg. – Ppségei: 1889: Fargo, 1909: Bismarck. – 1952: 619.636 lakos, 133.871 kat. 1980: 935 m. anyanyelvű, 1346 m. származású személyt számláltak.– Észak-Karolina, North-Carolina (N.C.): az USA 9. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Tennessee, Virginia, Atlanti-óceán, D-Karolina, Georgia. Ter-e 136.524 km², főv-a Raleigh. Meghódítására 1584-től történtek kísérletek, 1653: ang. gyarmat, 1729: koronagyarmat. Kat. missz. 1789: kezdődött. Baltimore, 1820: Charleston joghatósága alá tartozott. 1838: Fayetteville lett missz. közp. 1843: épült az első kat. tp. 1868: ap. vik., Wilmington közp-tal. 700 hívője volt. 1910: alapították Belmont nullius apátságát. – Ppségei: 1924: Raleigh, 1971: Charlotte. – 1961: 4.556.155 lakos, kb. 39.000 kat. 1980: 3298 m. anyanyelvű, 4749 m. származású személyt számláltak.– Florida (Fla.): az USA 27. állama. – Határai: Alabama, Georgia, Atlanti-óceán, Mexikói-öböl. Ter-e 151.980 km², főv-a Tallahassee. – Őslakói indiánok, a szeminolok a 18. sz: telepedtek be. – 1513: Juan Ponce de León fedezte föl, s nevezte el Pascua Floridának. 1565: Pedro Menéndez de Aviles alapította St. Augustinét. 1562–1763: sp., majd ang., 1784: ismét sp. gyarmat. 1819: VII. Ferdinánd eladta az USA-nak, 1845: lett tagállam. A szeminolokat ellenállásuk miatt 1846: kitelepítették, ezért ~ 1861–65: kilépett az USA-ból. – Misszion-ai 1549: domonkosok, 1566: jezsuiták, 1577: ferencesek. Az ang. uralom alatt a kat. egyh. szinte teljesen kihalt; a 2. sp. uralom alatt éledt újjá. – Érssége és ppségei: 1800-ig ~ Santiago de Cuba joghatósága alá tartozott. 1870: St. Augustine, 1958: Miami (1968 : érsekség), 1968: St. Petersburg, Orlando, 1975: Pensacola–Tallahassee, 1984: Palm Beach. – 1964: 4.810.920 lakos, 609.705 kat. 1980: 47.444 m. anyanyelvű, 68.319 m. származású személyt számláltak.– Georgia: 1. az USA 13. állama (Ga.), a 13 alapító egyike. Határai: Alabama, Tennessee, É-, D-Karolina, Florida. Ter-e 153.078 km², főv-a Atlanta. – A 16–17. sz: Floridához tartozó sp. gyarmat. 1732: ang. fennhatóság alá került, 1788: az USA tagállama lett. Az ang. uralom idején az Eu-ból és Angliából menekülő prot-ok fő menedéke, a 18. sz. végéig nem is volt kat. lelkipásztori állomáshelye. A 19. sz: Marylandből és Íro-ból vándoroltak be kat-ok. Ppsége Savannah (1850), érssége Atlanta (1950, érsség 1962). – 1952: 3.444.578 lakos, 30.900 kat. – 1980: 3665 m. anyanyelvű, 5278 m. származású személyt számláltak. – Hawaii (Haw.): az USA 50. tagállama. – A Polinézia É-i részén fekvő Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii szigeteket foglalja magában. Ter-e 16.701 km², főv-a Honolulu (Oahu). Az őslakó polinézek az 5. sz-tól népesítették be. 1778: az ang. James Cook fedezte föl, s Sandwich-szigeteknek nevezte el. 1898: az USA gyarmata, 1959. VIII: tagállama. – 1820: először prot. misszion-ok térítették. 1827: érkeztek a Picpus Atyák, akiket 3 é. üldözés után Kaliforniába száműztek. 1836: visszatértek, 1844: az egész ~t magába foglaló ap. vik-t szerveztek. 1941: Honolulu ppség lett, San Francisco suffr-a. 1964: 698.466 lakos, 20.000 kat. – ~ban 1980: 744 m. anyanyelvű, 1071 m. származású személyt számláltak.– Idaho (Id.): az USA 43. tagállama. – Határai: Oregon, Washington, Kanada, Montana, Wyoming, Utah, Nevada. Ter-e 217.261 km², főv-a Boise. – 1805-től hódították meg, 1863: USA-territórium, 1890: tagállam. Misszionálását 1840: J. P. De Smet kezdte meg. 1868: ap. vik-t, 1893: Boise Cityben ppséget alapítottak. 1964: 686.969 lakos, 146.507 kat. 1980: 717 m. anyanyelvű, 1032 m. származású személyt számláltak.– Illinois (Ill.): az USA 21. tagállama. – Határai: Missouri, Iowa, Wisconsin, Michigan, Indiana, Kentucky. Ter-e 146.720 km², főv-a Springfield. 1673: fr-k hódították meg, 1763: ang. gyarmat, 1775: az USA fennhatósága alá került. 1809: territórium, 1818: tagállam. – 1674–1784: fr. jezsuiták misszionálták, ~ a québeci pp. joghatósága alatt állt. Az ang-ok idején a fr. kat-ok Louisianába menekültek. ~ban 1980: 30.373 m. anyanyelvű, 43.737 m. származású személyt számláltak. – Érsségei és ppségei: 1843: Chicago (1888: érsség), 1857: Springfield, 1875: Peoria, 1887: Belleville, 1908: Rockford, 1948: Joliet, 1961: ukrán ppséget szerveztek. – 1965: 10.318.581 lakos, 3.288.236 kat.– Indiana (Ind.): az USA 19. tagállama. – Határai: Illinois, Michigan, Ohio, Kentucky. Ter-e 93.994 km², főv-a Indianapolis. – 1680: fr., 1763: ang. gyarmat. 1816: az USA tagáll-a. – 1980: 18.382 m. anyanyelvű, 26.470 m. származású személyt számláltak. – Érssége és ppségei: 1834: Indianapolis (1944: érsség), 1857: Fort Wayne–South Bend, 1944: Evansville, Lafayette, 1956: Gary. – 1964: 4.680.000 lakos, 674.700 kat.– Iowa (Ia.): az USA 29. tagállama. – Határai: Nebraska, D-Dakota, Minnesota, Wisconsin, Illinois, Missouri. Ter-e 146.354 km², főv-a 1857: Des Moines, 1995: Iowa City. 1673: fr-k fedezték föl, s Louisiana része lett. 1763: sp., 1800: újra fr. gyarmat. 1803: Napóleon 80 millió frankért eladta az USA-nak. 1838: USA-territórium, 1846: tagállam. – Első misszion-ai 1832: jezsuiták, 1835: domonkosok voltak. – 1980: 1350 m. anyanyelvű, 1944 m. származású személyt számláltak. – Érssége és ppségei: 1837: Dubuque (1893: érsség), 1881: Davenport, 1902: Sioux City, 1911: Des Moines. – 1963: 2.730.800 lakos, 491.548 kat.– Kansas (Kans.): az USA 34. tagállama. – Határai: Colorado, Nebraska, Missouri, Oklahoma. Ter-e 212.580 km², főv-a Topeka. – 1719: fr., 1803: USA-gyarmat. 1854: az USA territóriuma, 1861: tagállama. 1542: Padilla Szt János ~ban lett a mai USA ter-ének első vt-ja. A jezsuiták misszionálták. 1980: ~ben 1581 m. anyanyelvű, 2277 m. származású személyt számláltak. – Érssége és ppségei: 1877: Kansas City (1952: érsség), Wichita, Salina, 1951: Dodge City. – Lakói 1964: 302.330 kat., össz. 2.150.459; 1996: 383.428 kat., össz. kb. 2.400.000.– Kentucky (Ky.): az USA 15. tagállama. – Határai: Missouri, Illinois, Indiana, Ohio, Ny-Virginia, Virginia, Tennessee. Ter-e 104.630 km², főv-a Frankfort. Kezdetben Virginia része volt. 1690: az irokéz indiánok támadása miatt elnéptelenedett. 1750: ang. gyarmat, 1792: USA-tagállam. Az első telepesek prot-ok voltak. Kat-ok a 18. sz. végén érkeztek Marylandből. 1800–10: építették az első kat. tp-okat, 1792: trappisták, 1805: domonkosok telepedtek le. – Érssége és ppségei: 1808: Louisville (1937: érsség), 1853: Covington, 1937: Owensboro, 1988: Lexington. – 1964: 3.049.417 lakos, 320.449 kat. 1980: 2088 m. anyanyelvű, 3007 m. származású személyt számláltak.– Louisiana (La.): az USA 18. tagállama. – Határai: Texas, Arkansas, Mississippi, Mexikói-öböl. Ter-e 125.625 km², főv-a Baton Rouge. A mai ~ csak kis része az 1682: ~nak elnevezett, 3,5 millió km² területű fr. gyarmatnak. Felfedezése és fejlődése a Mississippi folyó hajózásával függ össze. 1762: a folyó Ny-i partja sp., K-i partja ang. gyarmat lett. 1800: a sp. ter. ismét a fr-ké. 1803: Napóleon 15 millió dollárért eladta az USA-nak. 1804: USA-territórium, 1812: tagállam. – 1682: R. C. de la Salle-t ferencesek kísérték É-ról D felé Mississippit felfedező útján. A 17–18. sz: fr. misszion-ok térítették az indiánokat. 1700: épült az első kpna. Később jezsuita, kapuc. és kárm. misszion-ok dolgoztak ~ban. – Érssége és ppségei: 1793: New Orleans (1850: érsség), 1853: Natchitoches (1910: Alexandria és 1986: Shreveport), 1918: Lafayette, 1961: Baton Rouge, 1977: Houma-Thibodaux, 1980: Lake Charles. – 1961: 3.240.000 lakos, 1.100.000 kat. 1980: 2628 m. anyanyelvű, 3784 m. származású személyt számláltak ~ban.– Maine (Me.): az USA 23. tagállama. – Határai: New Hampshire, Kanada, Atlanti-óceán. Ter-e 85.570 km², főv-a Augusta. – A 16. sz. elejétől fr., majd ang. birtok, 1820: USA-tagállam. – 1613: Mount Desertben alapították az első É-amerikai jezsuita missz-t. A kat. lakosság zömét ír és kanadai fr. bevándorlók leszármazottjai alkotják. Boston (Mass.) joghatósága alá tartozott. Portland 1853: alapított ppsége ma is Boston suffr-a. 1996: 1,2 mill. lakos, 220 ezer kat. 1980: 835 m. anyanyelvű, 1202 m. származású személyt számláltak.– Maryland (Md.): az USA 5. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Ny-Virginia, Pennsylvania, Delaware, Atlanti-óceán, Virginia. Ter-e 31.620 km², főv-a Annapolis. Nevét I. Károly ang. kir. feleségéről, Henriette Máriáról kapta. 1634-től a baltimore-i Calvert gr. család birtoka. 1691: ang. koronagyarmat. Határvitái Virginiával 1714, Pennsylvaniával 1767: zárultak le. 1776: függetlenné vált Angliától. 1788. IV. 28: ratifikálta az USA alkotmányát. – 1691-ig ~ben vallási türelem uralkodott. Jezsuiták misszionáltak, prot. menekültek találtak otthont. 1692: az anglikán lett az államvallás, s minden mást háttérbe szorított. 1704: a kat. vallást betiltották, 1718: a kat-okat megfosztották választójoguktól és kizárták a kormányhiv-okból. A vallásszabadságot 1776: hirdették ki. Egyetlen ppsége, az 1789: alapított Baltimore 1808: érsség lett. – 1961: 2.071.483 lakos, 417.871 kat.; 1996: 2,8 mill. lakos, 480 ezer kat. – 1980: 9980 m. anyanyelvű, 14.371 m. származású személyt számláltak.– Massachusetts (Mass.): az USA 4. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: New York, Vermont, New Hampshire, Atlanti-óceán, Rhode Island, Connecticut. Ter-e 21.540 km², főv-a Boston. – 1620: menekült ang. prot-ok alapították Plymouth-t. 1628: Salemot, 1630: Bostont alapították kir. menlevéllel menekült puritánok. 1647: kálvinista szellemű közt-ot alapítottak, 1691: koronagyarmat, 1820: lett az USA tagállama. – 1647–1700: kat. pap nem léphetett ~ földjére. Az első nyilvános misét 1788: Bostonban mutatták be. A 19. sz: ír, holl., fr., skót kat-ok vándoroltak be, de csak 1821: nyertek egyenjogúságot. – Érssége és ppségei: 1808: Boston (1875: érsség), 1870: Springfield, 1904: Fall River, 1950: Worcester, 1966: ap. exarchátust, 1976: ppséget alapítottak Newtonban az USA-ban élő g.k. melkiták részére. – 1996: 6 mill. lakos, 2.968.000 kat. – ~ben 1980: 6854 m. anyanyelvű, 9870 m. származású személyt számláltak.– Michigan (Mich.): az USA 26. tagállama. – Határai: Wisconsin, Kanada, Ohio, Indiana. Ter-e 152.585 km², főv-a Lansing. 1622: Étienne Brulé fedezte föl. 1634: fr., 1763: az USA territoriuma, 1837: tagállama. – 1641: jártak először fr. jezsuiták ~ben. 1668: az első missz. telepet, 1671: Michilimackinac, 1679: St. Joseph’s, 1701: Detroit városát alapították. Az ang-ok idején ferencesek, 1783 u. szulpiciánusok misszionálták. A detroiti Szt Anna pléb. az egész USA 2. legrégibb pléb-ja. – Érssége és ppségei: 1833: Detroit (1937: érsség), 1857: Sault-St. Marie e Marquette, ma: Marquette, 1882: Grand Rapids, 1937: Lansing, 1938: Saginaw, 1970: Gaylord, Kalamazoo. – 1996: 2.200.000 kat. (23,2%); 1980: 48.396 m. anyanyelvű, 69.690 m. származású élt ~ben.– Minnesota (Minn.): az USA 32. tagállama. – Határai: D- és É-Dakota, Kanada, Felső-tó, Wisconsin, Iowa. Ter-e: 215.910 km², főv-a St. Paul. Kezdetben a Mississippitől K-re lévő ter. az ún. ÉNy-i territóriumhoz, a Ny-ra lévő Louisianához tartozott. 1849: a 2 részt egyesítették, s USA-territórium, 1858: tagállam lett. – Első misszion-ai a ferencesek, St. Pault is ők alapították. 1731: jezsuiták folytatták a munkát. 1910: a St. Paul-i szem. kpnájában Íro. érs-e 6 pp-öt szentelt St. Paul érs. tart. számára. Ilyen csoportos pp. szentelés utoljára a 4. sz: Kis-Ázsiában történt. – Érssége és ppségei: 1850: St. Paul and Minneapolis (1888: érsség), 1889: Saint Cloud, Duluth, Winona, 1909: Crookston, 1957: New Ulm. – 1996: 1.226.202 kat. (27%). 1980: 3970 m. anyanyelvű, 5719 m. származású személyt számláltak.– Mississippi (Miss.): az USA 20. tagállama. – Határai: Louisiana, Arkansas, Tennessee, Alabama, Mexikói-öböl. Ter-e 121.230 km², főv-a Jackson. – 1540: Hernando DeSoto fedezte föl. Sp., 1682: fr., 1763: ang. gyarmat. 1783: az USA tulajdona, 1798: territóriuma, 1817: tagállama lett. A rendszeres térítést 1699: kanadai misszion-ok és ferencesek kezdték. 1717: Natchez, 1720: Biloxi városát alapították. – Ppségei: 1837: Jackson, 1977: Biloxi. Mindkettő Mobile (Ala.) suffr-a. – 1996: 109 ezer kat. (4%). 1980: 559 m. anyanyelvű, 805 m. származású személy élt ~ben.– Missouri (Mo.): az USA 24. tagállama. – Határai: Oklahoma, Kansas, Nebraska, Iowa, Illinois, Kentucky, Tennessee, Arkansas. Ter-e 179.778 km², főv-a Jefferson City. – 1673: fr-k hódították meg, s Louisiana része lett. 1803: Napóleon eladta az USA-nak, territórium, 1821: tagállam. – Érssége és ppségei: 1826: Saint Louis (1847: érsség), 1880: Kansas City–Saint Joseph, 1956: Jefferson City, Springfield–Cape Girardeau. – 1996: 857 ezer kat. (16,6%). 1980: 6310 m. anyanyelvű, 9086 m. származású személy élt ~ban.– Montana (Mont.): az USA 41. tagállama. – Határai: Idaho, Kanada, É-, D-Dakota, Wyoming. Ter-e 376.353 km², főv-a Helena. – A 18. sz. végén kanadai fr. prémvadászok járták be s tették fr. gyarmattá. 1803: Napóleon eladta az USA-nak. 1864: territórium, 1889: tagállam. A rendszeres misszionálást P. J. De Smet kezdte, a jezsuiták folytatták. – Ppségei: 1884: Helena, 1904: Great Falls–Billings, mindkettő Portland (Oreg.) suffr-a. – 1996: 123 ezer kat. (15%); 1980: 1047 m. anyanyelvű, 1508 m. származású élt ~ban.– Nebraska (Nebr.): az USA 37. tagállama. – Határai: Colorado, Wyoming, D-Dakota, Iowa, Missouri, Kansas. Ter-e 200.740 km², főv-a Lincoln. – Kezdetben fr. gyarmat, Louisiana része volt. 1803: Napóleon eladta az USA-nak. 1854: territórium, 1867: tagállam. – Első misszion-ai ferencesek és jezsuiták voltak. A rendszeres misszionálás 1838: kezdődött. – Érssége és ppségei: 1885: Omaha (1945: érsség), 1887: Lincoln, 1912: Grand Island. – 1996: 352.019 kat. (21,8%). 1980: 1230 m. anyanyelvű, 1771 m. származású személyt számláltak.– Nevada (Nev.): az USA 36. tagállama. – Határai: Kalifornia, Oregon, Idaho, Utah, Arizona. Ter-e 286.700 km², főv-a Carson City. 1848: mormonok kezdték benépesíteni. 1859: ezüstbányák felfedezésével fejlődésnek indult. 1861: USA-territórium, 1864: tagállam. – A misszionálást 1860: San Francisco (Calif.) érs-e indította el. Az első tp-ot 1860: Genoában építették. – 1931-ig Grass Valley, ill. Sacramento (Calif.) joghatósága alá tartozott. 1931: Reno önálló ppség lett, 1976: Reno–Las Vegas, 1995: különváltak. San Francisco suffr-ai. 1996: 438.260 r.k. (26,2%). 1980: 2413 m. anyanyelvű, 3475 m. származású személyt számláltak.– New Hampshire (N.H.): az USA 3. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Vermont, Kanada, Maine, Atlanti-óceán, Massachusetts. Ter-e 24.100 km², főv-a Concord. – 1623: ang-ok hódították meg. 1680–90: koronagyarmat, 1692: csatlakozott Massachusetts-hez. 1741: önálló. 1788: ratifikálta az USA alkotmányát. Az államvallás prot. volt, 1784: a kat-okat kizárták a hivatalviselésből. 1800 u. egyre több ír kat. vándorolt be. 1877: alkotmánymódosítással biztosították a kat-ok egyenjogúságát. 1884: alapították Manchester ppségét, mely Boston (Mass.) suffr-a. – 1996: 321.914 kat. (28%). 1980: 1007 m. anyanyelvű, 1450 m. származású személyt számláltak.– New Jersey (N. J.): az USA 10. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Delaware, Pennsylvania, New York, Atlanti-óceán. Ter-e 19.179 km², főv-a Trenton. – A holl. gyarmatot 1664: ang-ok vették birtokba. 1702: koronagyarmat, 1787: USA-tagállam. A →kvékerek fő erőssége volt. 1702–1844: kir. rendelet a kat. kivételével minden vallást befogadott ~be. 1814: Trentonban épült az első kat. kpna. 1820: Patersonban pléb-t alapítottak, 1853: 30 missz. telep, 30 tp., 30 pap volt ~ben. – Érssége és ppségei: 1789: egész ~ Baltimore (Md.), 1808: megosztva Baltimore és New York, 1834: Philadelphia és New York joghatósága alá tartozott. 1853: alapították Newarkban az első önálló ppséget, mely még New York suffr-a volt (1937 óta érsség). 1881: Trenton, 1937: Camden, Paterson, 1963: Passaic (rutén), 1981: Metuchen. 1981: Patersonban ap. exarchátust alapítottak az USA-ban és Kanadában élő örm. kat-oknak. – 1996: 3.308.989 kat. (41,7%). 1980: 70.607 m. anyanyelvű, 146.411 m. származású személyt számláltak.– New York (N. Y.): az USA 2. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Kanada, Vermont, Massachusetts, Connecticut, Atlanti-óceán, New Jersey, Pennsylvania. Ter-e 127.350 km², főv-a Albany. – Őslakói 5 indián törzshöz tartoztak, melyek szöv-ben éltek egymással. A fr-k irokézeknek nevezték őket. Harcoltak a gyarmatosítók és a misszion-ok ellen. 1524: a fr. szolg-ban álló Giovanni da Verazzano lépett elsőként földjükre, s a fr. kir. nevében birtokba vette. 1609: megkísérelték Új-Fro. megalapítását, de még ebben az évben Henri Hudson a holl. K-Indiai Társaság megbízásából felfedezte a ter. É-i részét. 1624: megalapították Új-Holl-t. A Manhattan szg-et 60 guldenért vették meg az indiánoktól. 1664: a holl. gyarmatot az ang-ok foglalták el, s II. Károly kir. öccsének, a későbbi II. Jakabnak, York hg-ének ajándékozta az új gyarmatot, innen ~ neve. 1685: koronagyarmat. 1776: függetlenné vált Angliától, 1788: ratifikálta az USA alkotmányát. – 1640: a holl. kálvinisták Új-Holl-ban csak a ref. vallást engedélyezték (Jouges Szt Izsák). 1672: ~ tulajdonosa, York hg. katolizált, s helytartója, Thomas Dongan kormányzó 1682: ált. vallásszabadságot hirdetett. 1689: kálvinista vezetés mellett forr. tört ki, s üldözni kezdték a kat-okat. 1776: a kat-ok nagy része üldöztetésük ellenére a függetlenség pártjára állt. 1783: 234 ezer lakosból 1500 volt kat. Az ang. fennhatóság megszűntével a kat. egyh. is felszabadult, de csak 1806: nyert egyenjogúságot. – Érssége és ppségei: 1808: New York (1850: érsség), 1847: Albany, Buffalo, 1853: Brooklyn, 1868: Rochester, 1872: Ogdensburg, 1886: Syracuse, 1957: Rockville-Center. 1966: ap. exarchátust, 1977: ppséget szerveztek Brooklynban az USA-ban élő maroniták számára. – 1996: 7.309.228 kat. (39,5%). 1980: 115.981 m. anyanyelvű, 167.013 m. származású személyt számláltak.– Nyugat-Virginia, West-Virginia (W. Va.): az USA 35. tagállama. – Határai: Kentucky, Ohio, Pennsylvania, Maryland, Virginia. Ter-e 64.180 km², főv-a Charleston. Tört-e 1861-ig azonos Virginiáéval. 1863: a Ny-i grófságok az unióhoz hűen ~ néven tagállammá lettek. Az indiánok rendszeres térítéséről nem tudunk, a kat. hitet 1730-tól ír, skót és ang. bevándorlók hozták a ter-re. Az első tp-ot 1821: Wheelingben építették, ahol 1850: ppséget is alapítottak. Ma: Wheeling-Charleston. Baltimore (Md.) suffr-a. – 1996: 103.678 kat. (5,8%). 1980: 5159 m. anyanyelvű, 7429 m. származású személyt számláltak.– Ohio (O.): az USA 17. tagállama. – Határai: Indiana, Michigan, Kanada, Pennsylvania, Ny-Virginia, Kentucky. Ter-e 106.340 km², főv-a Columbus. Kanadai fr-k fedezték föl. 1669: fr., 1763: ang., 1783: USA-gyarmat, 1803: az USA tagállama. – Első misszion-ai jezsuiták és quebeci papok voltak. 1751: épült az első kpna. – Érssége és ppségei: 1821: Cincinnati (1850 : érsség), 1847: Cleveland, 1868: Columbus, 1910: Toledo, 1943: Youngstown, 1944: Steubenville. Parmában 1969: rutén, 1983: ukrán ppséget szerveztek. – 1821: 581.295 lakos, 6000 kat.; 1961: 9.600.000 lakos, 1.920.000 kat.; 1996: 2.228.085 kat. (20,1%). – 1980: 102.581 m. anyanyelvű, 147.717 m. származású személyt számláltak. →Akroni Jézus Szíve egyházközség – Oklahoma (Okla.), 1889-ig Indián Territórium: az USA 46. tagállama. – Határai: Új-Mexikó, Colorado, Kansas, Missouri, Arkansas, Texas. Ter-e 101.080 km², főv-a Oklahoma City. – A 16. sz: sp. felfedezők járták be, majd fr. gyarmat lett. 1803: Napóleon eladta az USA-nak. Indián territórium lett, ahová csak 1889: engedélyezték bizonyos ter-ekre a fehérek bevándorlását. 1890: USA-territórium, 1907: tagállam. – A 19. sz: csak 2 indián törzsben tértek meg nagyobb számban. A ter. 1826: St. Louis (Miss.), 1843: Little Rock (Ark.) joghatósága alá tartozott. 1872: épült az első tp. 1875: fr. bencések kezdték meg a rendszeres misszionálást. Érssége: 1905: Oklahoma City (1972: érsség). Ppsége: 1872: Tulsa. – 1952: 2.233.351 lakos, 80.132 kat., 1996: 144.335 kat. (4,1%). 1980: 1552 m. anyanyelvű, 2235 m. származású személyt számláltak.– Oregon (Oreg.): az USA 33. tagállama. – Határai: Csendes-óceán, Washington, Idaho, Nevada, Kalifornia. Ter-e 248.710 km², főv-a Salem. 1792–1846: ang. és amerikai prémvadász társ-ok versengtek a ter-ért. 1848: USA-territórium, 1859: tagállam. 1836: épült az első kat. tp. Érssége: 1846: Portland in Oregon, ppsége: 1903: Baker. – 1996: 314.387 kat. (10%). 1980: 3614 m. anyanyelvű, 5204 m. származású személyt számláltak.– Pennsylvania (Pa.): az USA 12. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Ohio, Erie-tó, New York, New Jersey, Delaware, Maryland, Ny-Virginia. Ter-e 117.100 km², főv-a Harrisburg. –II. Károly ang. kir. 1681: William →Penn-nek adományozta, aki →kvéker társaival „szent kísérletként” ~ban megvalósította a pol. és vallási szabadság országát. Az 1701. X. 8: kihirdetett alkotmány később mintája lett az USA alkotmányának. 1712: ~ koronagyarmat, 1776: Angliától független áll., majd USA-tagállam. – Vallásszabadságot biztosító alkotmánya miatt kezdettől fogva vonzotta a kat-okat is. 1757: 1365, 1785: 7000, 1830: 35.000 kat., 1952: 10.498.012 lakos, 2.866.757 kat., 1996: 3.552.569 kat. (29,6%). – Érssége és ppségei: 1808: Philadelphia (1875: érsség), 1843: Pittsburgh, 1853: Erie, 1868: Harrisburg, Scranton, 1901: Altoona, ma: Altoona-Johnstown, 1951: Greensburg, 1961: Allentown. 1958: Philadelphiában ukrán, 1969: Munhallban ruszin, 1977: Pittsburghben bizánci rítusú érsséget, 1981: Van Nuysban ruszin ppséget szerveztek. – 1980: 76.544 m. anyanyelvű, 110.223 m. származású személyt számláltak ~ban.– Rhode Island (R. I.): az USA 7. állama, a 13 alapító egyike. – Határai: Connecticut, Massachusetts, Atlanti-óceán. Ter-e 3240 km², főv-a Providence. – 1636: a Marylandből elűzött Roger William alapította az első települést, a későbbi főv-t. ~ 1644: majd 1663: szabadságlevelet nyert az ang. kir-tól, 1790: ratifikálta az USA alkotmányát. Első telepesei bapt-k és kvékerek voltak. Kat-ok 1800 u. vándoroltak be nagyobb számban. 1829: építették első tp-ukat. 1842: nyertek vallásszabadságot. 1870–1910: ír, ol., port., lengy. bevándorlók többségre juttatták a kat-okat. 1872: Providence-ben alapított ppsége Hartford (Conn.) suffr-a. – 1965: 859.488 lakos, 540.721 kat. volt. 1980: 842 m. anyanyelvű, 2213 m. származású személyt számláltak.– Tennessee (Tenn.): az USA 16. tagállama. – Határai: Arkansas, Missouri, Kentucky, Virginia, É-Karolina, Georgia, Alabama, Mississippi. Ter-e 108.910 km², főv-a Nashville. 1541: a sp. De Soto fedezte föl, 1673: fr-k járták be. 1757: ang. gyarmat. 1776: É-Karolina része, 1790: territórium, 1796: USA-tagállam. Az első misszion-ok a felfedezőkkel érkeztek. Ppségei (1837: Nashville, 1970: Memphis, 1988: Knoxville) Louisville (Ky.) suffr-ai. 1961: 3.500.000 lakos, 77.000 kat. – 1980: 2149 m. anyanyelvű, 1094 m. származású személyt számláltak. – Texas (Tex.): az USA 28. tagállama. – Határai: Új-Mexikó, Oklahoma, Arkansas, Louisiana, Mexikó. Ter-e 688.370 km², főv-a Austin. Mexikói sp-ok hódították meg. Telepesek előtt csak 1825: nyitották meg a határokat. 1836: vált függetlenné Mexikótól, 1845: csatlakozott az USA-hoz. Első misszion-ai főleg ferencesek voltak. Önellátó missz. telepeiken az indiánok munkát, lpászt. gondoskodást, védelmet és okt-t kaptak földművelésre és állattenyésztésre. A térítés mégsem járt sikerrel, s 1794-re a missz. telepek kihaltak. Az egyh. a bevándorlókból szerveződött. – Érsségei és ppségei: 1847: Galveston (1959-től Galveston–Houston, 2004-től érsség), 1874: San Antonio (1926-tól érsség), 1890: Dallas, 1912: Corpus Christi, 1914: El Paso, 1926: Amarillo, 1947: Austin, 1961: San Angelo, 1965: Brownsville, 1966: Beaumont, 1969: Fort Worth, 1982: Victoria, 1983: Lubbock, 1986: Tyler, 2000: Laredo. – 2007: 22.700.000 lakos, 6.244.278 kat. (27,5%). 1980: 10.173 m. anyanyelvű, 14.649 m. származású személyt számláltak.– Új-Mexikó, New Mexico, N. M., N. Mex.: az USA 47. tagállama. – Határai: Arizona, Utah, Colorado, Oklahoma, Texas, Mexikó. Ter-e 317.470 km², főv-a Santa Fe. Kezdetben Mexikóhoz tartozó sp. gyarmat. 1848: Mexikó a guadelupe–hidalgói békében lemondott az USA javára az ÉK-i részről. Ennek K-i feléből lett az ~, Ny-i feléből 1863: az Arizona territórium, 1912: ~ az USA tagállama lett. – Az első ferences misszion-ok a 16. sz. végén a sp. hódítókkal érkeztek. 1610: alapították Santa Fét. 1680: a föllázadt indiánok 22 misszion-t megöltek. 1698: újrakezdték az indiánok térítését. A 18. sz. elején egyre több sp. telepes érkezett, s a kat. egyh. megerősödött. A ferences misszion-okat fokozatosan világi papok váltották föl. – Érssége és ppségei: 1850: Santa Fe (1875: érsség), 1939: Gallup, 1982: Las Cruces. 1961: 359.159 lakos, 141.867 kat. – 1980: 1248 m. anyanyelvű, 1797 m. származású személyt számláltak.– Utah: az USA 45. tagállama. – Határai: Nevada, Idaho, Wyoming, Colorado, Arizona. Ter-e: 220.060 km², főv-a Salt Lake City. – 1776: két fr. pap fedezte föl. 1847–94: →mormonok alapították és uralták. 1896: USA-tagállamként nyíltak meg határai nem-mormon telepesek előtt. Az első kat. tp. 1876: épült. 1891: alapított ppsége, Salt Lake City San Francisco (Calif.) suffr-a. 1952: 688.862 lakos, 30.010 kat. – 1980: 809 m. anyanyelvű, 1165 m. származású személyt számláltak.– Vermont, (Vt.): az USA 14. tagállama. Határai: New York, Kanada, New Hampshire, Massachusetts. Ter-e 24.770 km², főv-a Montpelier. 1609: fr-k járták be. 1764: New York áll. gyarmata, 1778: függetlenné vált, 1791: az USA tagállama. – Ppsége: 1853: Burlington. Boston (Mass.) suffr-a. – 1952: 377.747 lakos, 114.289 kat. – 1980: 771 m. anyanyelvű, 1110 m. származású személyt számláltak. – Virginia (Va.): az USA 1. állama, a 13 alapító egyike. Határai: Kentucky, Ny-Virginia, Maryland, Atlanti-óceán, É-Karolina, Tennessee. Ter-e 109.940 km², főv-a Richmond. – 1584: az ang. Sir Walter Raleigh fedezte föl, s Erzsébet kirnőről nev. el ~nak. 1607: a London Company alapította Jamestown városát. 1624: koronagyarmat. 1776: független áll., majd az USA alapító tagállama. 1861–65: különvált az uniótól, s egy része 1863: Ny-Virginia néven külön lett tagállam. – Első misszion-ai 1570–71: 5 jezsuita. Kpnát építettek, vt-ként haltak meg. Az ang. uralom alatt a prot. törv-ek miatt nagyon kevés kat. vándorolt be. 1690: 2300-an voltak. – Ppségei: 1820: Richmond, 1974: Arlington. Baltimore (Md.) suffr-ai. – 1961: 3.637.000 lakos, 205.000 kat. – Washington (Wash.): 1. az USA 42. tagállama (Az USA főv-a: →Washington). – Határai: Csendes-óceán, Kanada, Idaho, Oregon. Ter-e 179.170 km², főv-a Olympia. Nevét az USA első elnökéről, Georg ~ról kapta. 1775: sp-ok léptek először földjére, majd fr-k, sp-ok, amerikaiak és ang-ok tárták fel. Oregon része lett. 1853: territórium, 1889: tagállam. Az első papok 1838: érkeztek a telepesek lpászt. gondozására. – 2. érseki székhely. Az 1939: alapított főegyhm-t 1947-ig Baltimore-ral egyesítették. 1965. X. 12: érsség lett. Suffr-a: St. Thomas (Virgin-szk.). – 5447 km²-en 2007: 2.617.382 l, 575.824 h, 140 pb, 406 ep, 725 szp, 213 ád, 1011 sz, 629 szn, 187 ni, 83 ki-e volt. – Ppségei: 1850: Seattle, 1913: Spokane, 1951: Yakima. 1952: 2.378.963 lakos, 268.061 kat. – Wisconsin (Wis.): az USA 30. tagállama. – Határai: Iowa, Minnesota, Kanada, Michigan, Illinois. Ter-e 145.140 km², főv-a Madison. – 1634: fr-k fedezték föl. 1763: ang., 1783: amerikai gyarmat. 1800: az Indiana territórium, 1836: Iowa, Minnesota és Dakota része, 1848: USA tagállam. – 1611: jezsuita missz. ter. 1672: a fr-k elűzték a jezsuitákat, ettől kezdve a 18. sz. végéig nem volt kat. pap ~ban. 1823: építették az első tp-ot. – Érssége és ppségei: 1843: Milwaukee (1875: érsség), 1868: Green Bay, La Crosse, 1905: Superior, 1945: Madison. – 1960: 3.951.777 lakos, 1.200.000 kat. – 1980: 9781 m. anyanyelvű, 14.085 m. származású személyt számláltak.– Wyoming (Wyo.): az USA 44. tagállama. – Határai: Idaho, Montana, D-Dakota, Nebraska, Colorado, Utah. Ter-e 253.530 km², főv-a Cheyenne. 1807: John Colter fedezte föl, 1860: USA-territórium, 1890: tagállam. – Első misszion-a, J. P. De Smet volt, 1840–87: jezsuiták gondozták a híveket. Ppsége 1887: Cheyenne, Denver (Colorado áll.) suffr-a. 1952: 290.529 lakos, 48.304 kat. – 1980: 556 m. anyanyelvű, 801 m. származású személyt számláltak. **

Földr. világatlasz 2004:135. – AP 2008:1138.